qe

“Eljenesedhet” az euró?

Hasonló folyamat játszódik le Japánban: a BoJ negatív betéti kamatról szóló döntése után nem sokkal a jen heves erősödésbe kezdett, immár több, mint 10 százalékot menetelve a dollárhoz képest. Ehhez képest az euró még le van maradva, a technikai kép azonban hasonló, egy hatalmas bázisból tört ki tegnap az EURUSD keresztárfolyam felfelé. A jenhez képest azonban az erősödés mértéke eddig még jóval kisebb.

Schauble nekimegy az ECB-nek

Spiegel/WSJ: a német kormány – részben az AfD előretörése miatt – már nyilvánosan is a monetáris politikai irányváltásra kéri az ECB-t, miután egyre nő a választói elégedetlenség a negatív kamatok miatt, ezt támogatja a pénzügyi szektor is. Schauble pénzügyminiszter szerint mindenkinek szigorúbb monetáris politikára kellene ösztökélnie központi bankját, erről beszélt Jack Lew amerikai pénzügyminiszterrel is. Egy német forrás szerint akár jogi eszközöket is el tudnak képzelni az ECB ellen – de ezt a német kormány cáfolta.
Schauble szerint az extrém laza monetáris politikáról már látszik, hogy az nem megoldása, hanem oka a gazdasági problémáknak.

Európában újabb QE nélkül is emelkednek az inflációs várakozások

Az EKB mérlegfőösszege és az inflációs várakozások (forrás: Bloomberg)

Az EKB mérlegfőösszege és az inflációs várakozások (forrás: Bloomberg)

Mikor növeli meg a QE-t az EKB?

A Bloomberg által megkérdezett elemzők 60 százaléka azt várja, hogy a decemberi EKB ülésen megnövelik az európai QE-t.

forrás: Bloomberg

forrás: Bloomberg

Itt az EKB végleges programja

Kijött a végleges program, ami így néz ki:

– Havi 60md EUR vásárlás, ami márciusban kezdődik és legalább 2016 szeptemberéig tart, addig, amíg nincs az inflációs fronton javulás – ez alapján tovább is tarthat és még nagyobb lehet a hatás. Az, hogy bármeddig tarthat, még tovább erősíti a hatást.
– Teljes keret (jövő szeptember végéig) 1,140 milliárd, ami a várakozásokat (500-600 milliárd) és  tegnapi pletykában szereplő mértéket (1,000 milliárd) is meghaladja
– Befektetési kategóriájú kötvényeket vásárolnak, főleg államkötvényeket, de lesz benne európai intézmények kötvénye is (pl. EBRD, EFSF,…), ABS és covered bond is. Ez alapján görög és ciprusi államkötvény nem kerül bele.

– Amin sokat rugóznak a médiában, az a kockázatok elhelyezése: a vásárlások 20%-ának viselik közösen a kockázatát az euró zóna tagok (EKB-n keresztül), a többi a helyi jegybankok mérlegébe kerül. Monetáris szempontból szerintem irreleváns a kérdés, hiszen a fő üzenet, miszerint sok kötvényt megvesznek csak javuljon az infláció így is átjön. Ha az EKB bevállalta volna 100%-ban az államkötvények kockázatát (csődkockázat), az a monetáris politikán túlmutató üzenet lett volna, és az európai (politikai, költségvetési) integrációra lett volna bónusz pozitív üzenet. De ez nem jött, ennek ellenére a program monetáris szempontból OK.

– hasznos lesz-e az euró zóna szempontjából a program? szerintem inkább segít mint árt, nagy reálgazdasági hatást azonban nem várnék tőle, nem ez fogja rendbe tenni a régió növekedési kilátásait (bár segít a korábban látott romlás megállításában). Pozitívabb outlook-hoz szükség lenne költségvetési stimulusra is, amire semmi sansz nincs egyelőre.
– olajárak csökkenésének hatása ugyanakkor kiegészítheti a QE-t, (olajár esése számítások szerint kb 0,5-0,8%-ot adhat hozzá az euró zóna GDP-jéhez) ezért adhat alapot arra, hogy az európai részvényekben folytatódjon a szerelem

– összességében a bejelentés pozitív a DAX-ra, dollárra (bár az óriás pozicionáltság miatt kérdés a tényleges EURUSD viselkedés), az aranyra és forintra is.

A bejegyzést Samu János, a Concorde Értékpapír makrogazdasági elemzője írta.