Draghi

Mit mond Draghi az inflációra?

Ma EKB ülés. Az ezt követő sajtótájékoztatón leginkább arról fogják kérdezni Mario Draghit, hogy az emelkedő inflációs adatok fényében lát-e okot a QE program volumenének tervezett előtti csökkentésére. A stabil maginfláció miatt az EKB nyilatkozói eddig nem látták ennek szükségét. A bank decemberben döntött arról, hogy áprilistól a korábbi 80 helyett 60 milliárd eurós összegben, de decemberig meghosszabbítja a kötvényvásárlási programot.

Mit mond ma az EKB?

Ma EKB ülés. A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok 97 százaléka számít a QE meghosszabbítására – az azonnal beszüntetés nem is lenne opció jövő márciusban, miután ez látványos kötvénypiaci összeomlást váltana ki – ugyanakkor 90 százalékuk szerint ez csak decemberben lesz bejelentve. Ezzel együtt a piac azt fogja figyelni, hogy mit sugall a jegybank a kötvényvásárlási program jövőjét illetően, lazítanak-e annak szabályain, illetve egyáltalán merre dől a mérleg nyelve a szigorítást akaró(főként német) kisebbség, illetve a lazítani akaró többség közötti vitában. Mario Draghi nemrég az infláció gyors emelkedésének lehetőségéről beszélt, kérdés, mennyire jelenthet ez monetáris politikai irányváltást, vagy pedig marad a jelentős negatív reálkamat, amely egyúttal az euró árfolyamát is lefelé tolja. A jelentős politikai kockázatok miatt (USA elnökválasztás, olasz népszavazás) elképzelhető, hogy csak decemberben lesz érdemi lépés bejelentve.

 

Draghi szavai mozgatják az eurót

Források szerint Draghi erőteljes monetáris lazítási szándékával szemben a “német blokk” ellenállt az ECB-n belül, akik a gazdasági növekedés, illetve a menekültkérdés miatt fiskális lazítás miatt sem látták indokoltnak a markáns lépéseket, azokat meghagynák egy recesszió idejére. Emiatt végül az ülésre már eleve egy visszafogottabb csomag került beterjesztésre.
Draghi pénteken is beszélt, amellyel ismét a rendelkezésre álló széles eszköztár bevethetőségét hangsúlyozta, némileg gyengítve ezzel az eurót. Draghi szerint azonban most nem a piaci várakozásoknak, hanem a tényleges helyzetnek akartak megfelelni. Ez jelentős változás a korábbi uralkodó piaci véleményhez képest, amely az ECB-t a várakozásokhoz idomuló intézménynek tartotta. Ezzel együtt az ECB elnöke pénteken próbálta tompítani a döntés  negatív piaci hatását.

Draghi nem tett meg mindent

az ECB lazítást akaró szárnya kompromisszumot kötött a német monetáris politikai döntéshozókkal, ezzel jelentős csalódást okozva az ennél jóval nagyobb lépésre, ezáltal további dollárerősödésre pozicionált befektetőknek. A “kötelező minimumnak” megfelelően csökkent csak a kereskedelmi bankok jegybanki betéti kamatlába -0,3 százalékra, elmaradt a QE volumenének növelése és minimálisan, a tartományi kötvényekkel lett csak kiszélesítve a vásárolandó eszközök köre. Ennek hatására az elmúlt hetek “Draghi pozícióit”, a dollár, illetve az európai részvény és kötvény vételeket nem meglepő módon hevesen zárták. Az európai hozamemelkedés az amerikai kötvények hozamát is érezhetően feljebb tolta, a tízéves papír a tengerentúlon 2013 nyara óta nem látott napi hozamemelkedést mutatott be.
Esett az amerikai részvénypiac is, itt a gyengülő dollár hatását a decemberi kamatemelés mellett elköteleződő Janet Yellen eliminálta.