Draghi: további stimulusra lehet szükség

Tegnap vette kezdetét az EKB szokásos három napos éves konferenciája a portugál Sintra városában, amely során tárgyalják a jelenlegi monetáris politikai irányt és az esetleges szükséges további lépéseket. Ezzel kapcsolatban Mario Draghi ECB-elnök ma délelőtti beszédében elmondta, hogy további stimulus lehet szükséges, amennyiben a kilátások nem javulnak. Kamatvágás és újabb QE is szerepel az ECB eszköztárában – tett hozzá.

A német 10 éves mai teljesítménye (Forrás: Reuters)

Nem maradunk a héten jegybankári impulzusok nélkül

A jegybankok játsszák a főszerepet a következő napokban, azon belül is a hét leginkább figyelt eseménye a FED kamatdöntő ülése lesz, miután a piacokat az utóbbi időben monetáris politikai lazítással kapcsolatos várakozások támasztották. A pénteki erős kiskereskedelmi adatsort követően annak valószínűsége, hogy a FED a héten az ollóhoz nyúl 28,3 százalékról 21,7 százalékra esett, míg a július vágáshoz továbbra is 85 százalékos valószínűséget rendel a piac. Ugyanakkor a friss gazdasági előrejelzésből, a dot-plot-ból és Jerome Powell sajtótájékoztatójából konkrét jelzések érkezhetnek szerdán a jövőbeni kamatpályáról.

Ezt követően sem maradunk jegybankári impulzusok nélkül, csütörtökön két szigetország, a Bank of Japan és a Bank of England döntéshozói is összeülnek, a piac mindkét esetben a laza monetáris kondíciók fenntartását várja. Utóbbi esetben fennmaradhat az idei kamatemelés lehetősége, amennyiben zökkenőmentesen tudnák levezényelni a EU-ból való elszakadást.

Ma veszi kezdetét az EKB szokásos három napos éves konferenciája a portugál Sintra városában, amely során tárgyalni fogják a jelenlegi monetáris politikai irányt és az esetleges szükséges további lépéseket. A felszólalók között lesz Mario Draghi EKB elnök, valamint Mark Carney is. Draghi utódlása továbbra is kérdéses, amelyet valószínűleg tárgyalni fognak az EU vezetői a csütörötkön kezdődő két napos EU-csúcson.

Boris Johnson behúzta az első fordulót

Theresa May lemondását követően az utódlás kérdése foglalkoztatja a piaci szereplőket, amelynek kimenetele a brexit további folyását is meghatározhatja. A mai titkos szavazás során tíz jelöltből háromtól el kellett búcsúznunk (Andrea Leadsom, Esther McVey, Mark Harper), miután nem tudták abszolválni a kötelező minimum 17 támogató szavazatot. A nap nyertese egyértelműen Boris Johnson volt, aki 114 szavazattal vezeti a mezőnyt. A választás következő fordulója jövő hét kedden esedékes, ekkor már minimum 33 támogató voks kell majd a továbbjutáshoz. (Ez feltehetőleg Johnsonnak nem okoz majd kihívást).

Májusi visszatekintő

Sell in May and go away: juthat eszünkbe az elmúlt hónap részvénypiaci teljesítményét tekintve, amely komoly csapásokat szenvedett el, miután a piacot számos bizonytalanásgi tényező aggasztja: az USA-Kína kereskedelmi háború az eszkalálódás jeleit mutatja, Trump Mexikóval szemben újabb frontot nyitott, emellett a makroadatok alapján a világgazdaság is egyértelműen lassul. A recessziós félelmek tükröződnek az invertálódó hozamgörbében is, a 10 éves amerikai állampapírhozam 2,08 százalékra esett a május eleji 2,5 százalékos szintekről.

A technikai kép is komolyan elromlott, az S&P 500 indexben a 2800-as kiemelt szint után a 200 napos mozgóátlag is elesett, így az év ötödik hónapját 5,87 százalékos csökkenéssel zárta, habár a vezető indexek közül a leggyengébb láncszem a Nasdaq volt 8 százalékos zuhanást követően. A szektorok teljesítményét tekintve öntötték a ciklikus papírokat, a félvezetőgyártók (SOXX US) 15,9 százalékot dobtak le magukról, míg az ipari részvények (XLI US) 7 százalékkal kerültek lejjebb. Ezzel szemben a defenzív, magasabb osztalékhozammal rendelkező közmű (XLU US: 0,24%) és ingatlanpapírok (VNQ US: 0,06%) relatív felülteljesítők voltak:

 

Amerikai indexek májusi teljesítménye (Forrás: Bloomberg)

Amerikai indexek májusi teljesítménye (Forrás: Bloomberg)

Mire figyeljünk a héten?

  • A többfrontos kereskedelmi háború súlya alatt turbulens hetet tudhatunk magunk mögött, ennek köszönhetően az S&P 500 index a 2800 pontos szint letörését követően a 200 napos mozgóátlag alatt pihent meg, ahol  utoljára március első felében járt. A héten is a trade war-ral kapcsolatos hírfolyam lehet a piaci szentiment vezérfonala, amelynek verbális golyózápora nem mutat egyik lövészároknál sem enyhülést.
    Emellett a makroadatok alapján a világgazdaság is egyértelműen lassul, a recessziós félelmek tükröződnek az invertálódó hozamgörbében is, a 10 éves amerikai állampapírhozam 2,08 százalékra esett a május eleji 2,5 százalékos szintekről.
  • Ennek hátterében kiemelt figyelem övezi a Federal Reserve kedden kezdődő két napos Chicago-ban tartandó konferenciáját, amelyből friss jelzéseket kaphatunk a monetáris politikai irányvonalról. A legutóbbi kamatdöntő ülés jegyzőkönyve alapján a döntéshozók nem látják indokoltnak se az emelést, se a vágást, azonban több kommentár érkezett az utóbbi időkben, hogy amennyiben tovább romlik a növekedési kép, indokolt lehet a lazítás. A piac jelenleg két kamatcsökkentést áraz az idei évre, de például a Barclays-tól jött már 75 bázispontos előrejelzés is.
  • Ezt követően sem maradunk jegybankári impulzus nélkül, az EKB csütörtökön tartja soron következő kamatdöntő ülését, amelyet Mario Draghi sajtótájékoztatója követ. Míg a várakozások szerint a jegybank nem változtat a monetáris politikai kondíciókon, a viharos fellegek miatt – lassuló gazdaság, trade war, olasz költségvetés, brexit – még inkább “galamb” hangvételt üthetnek meg a döntéshozók. Emellett több részlet is érkezhet a korábban kihirdetett, szeptemberben induló TLTRO-III-ról (célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek).
  • Donald Trump a ma kezdődő angliai látogatását megelőzően önjelölt politikai szakértőként értékelte a brexit a folyamatot: elmondása szerint az Egyesült Királyságnak vissza kéne utasítani a 39 milliárd font értékű “kilépési számlát” és azonnal ott kéne hagynia a tárgyalóasztalt, amennyiben Brüsszel nem adja meg nekik, amit kérnek. Kijelentése alapján Boris Johnson nagyon tehetséges politikus, az EU-val folytatott tárgyalásokat pedig Nigel Farage-nak kellene vezetnie. Az amerikai elnököt a június 7-én leköszönő Theresa May mellett II. Erzsébet királynő is fogadja, míg több Trump ellenes töntetés is várható az amerikai elnök látogatása alatt.
  • A csökkenő ázsiai ipari aktivitás árnyékában az elemzők általános monetáris lazításra számítanak, ennek következő lépeseként a Bank of Australia 25 bázisponttal rekord alacsony szintre, 1,25 százalékra vághatja a keddi kamatdöntő ülés során az irányadó kamatot. Ez az első csökkentés lenne az elmúlt három évben. Emellett csütörtökön India is az ollóhoz nyúlhat, a jelenlegi 6 százalékról szintén egy 25 bázispontos vágást várnak az elemzők.

 

Heti makronaptár (Forrás: Bloomberg, saját szerkesztés)

Heti makronaptár (Forrás: Bloomberg, saját szerkesztés)