Trump

Mit lehet tudni az új adójavaslatról?

Fenomenális adójavaslat az USA-ban

Donald Trump múlt héten belengetett adócsomagjával kapcsolatosan érdemes áttekinteni, hogy mit lehet tudni-vélni a tervekről. A sommás következtetés az, hogy a most várható javaslat egy reál-leértékelő, versenyképesség javító lépés, ám ha jelenleg sejthető formájában valósul meg, nem egy “kard-ki-kard” típusú, nyílt kereskedelmi háborúra szóló felhívás lenne. Az adócsomag a hazai termelés támogatásán keresztül javítaná a versenyképességet, magasabb inflációt, felértékelt dollárt hozva magával. Persze még semmi nem biztos az elnök által „fenomenálisnak” keresztelt, hamarosan bejelentendő adócsomaggal kapcsolatban, de a jelenlegi republikánus képviselőházi javaslat jó kiindulási alap lehet a felkészülésre.

Trump javaslata nem ismert (ha van egyáltalán), ezzel szemben a kiindulási pontot a Képviselőház republikánusai által jegyzett (tavaly nyáron már propagált) javaslatcsomag képezheti. Erre korábban azt mondta Trump, hogy túl komplikált, de nem vagyok benne biztos, hogy az ő javaslata felveszi a versenyt kidolgozottság szempontjából ezzel, és abban sem vagyok biztos, hogy Trumpnak megvan a politikai tőkéje a képviselői javaslat gyökeres átalakítására – és elfogadtatására.

A javaslat:

A képviselőházi republikánusok javaslatát így hívják: Destination-Based Cash Flow Tax (DBCFT). Ebben pedig van egy border adjustment (határ-kiigazítás, BAT).
A javaslat egy komplex csomag része, amelyben a DBCFT a nyereségadót váltaná ki, aminek a kulcsa most 35%-os. Helyette lenne a 20%-os kulccsal a DBCFT. A DBCFT működését tekintve lényegében egy olyan ÁFA, amiben az adó alapjából a bérköltségeket is le lehet vonni.

A DBCFT és az ÁFA különbsége: áfa esetén a vállalat a felhasznált áruk és szolgáltatások értékét levonja az értékesítési áraiból, ez képezi az adó alapját. A DBCFT esetén ezen felül a béreket is levonják az adóalapból. A határ-kiigazítás minden áfa rendszer sajátja, így a magyaré is, hasonlóan az export áfa-mentességéhez. (Minden áfa rendszer megadóztatja az importot, és adómentessé teszi az exportot, mivel az áfa a fogyasztást terhelő adó.)

Ezért azt mondják, hogy a DBCFT tulajdonképpen két intézkedésre szedhető szét: egy áfára és egy bérekhez kapcsolódó támogatásra (kvázi szja csökkentésre). (Jelenleg az USA-ban nincs áfa, csak az államok által kivetett sales tax.)

A DBCFT hatása:

Ebből fakad a hatása is: a most vélt javaslat áfa-szerű része semleges a versenyképességre, míg a bérekhez kapcsolódó támogatás hatással van arra: olcsóbb lesz termelni az USA-ban, mint korábban. Ilyen adórendszer-átalakítás tipikus versenyképesség- és külső egyensúly-javító lépés szokott lenni eladósodott gazdaságokban: a fogyasztás kárára csökkentik a termelés adóterheit. Ez egy reál-leértékelő lépés, és ha így valósul meg, nem egy nyilvánvalóan “kard-ki-kard” típusú, nyílt kereskedelmi háborúra szóló felhívás.

Az új adó további előnye, hogy a transzferárazást irrelevánssá tenné, hiszen a nyereséget keletkezési helyétől (USA-ban vagy külföldön) függetlenül adó terhelné. Így megszüntetve a hazai társasági adókulcs elől a profitok külföldre /offshore központba/ telepítésének előnyét.

Az alacsony társasági adókulcs a külföldön lévő (2015 végével 2600 milliárd dollárra becsült mértékű) készpénz hazahozatalát is elvben támogatná.

További érdekessége a javaslatnak, hogy szembe megy azzal az igénnyel, ami a vállalati profittömeg mérséklését szeretné elérni a munkajövedelmek javára.

Tőkepiacok szempontjából:

Az USA-ban termelők előnybe kerülnének az alacsonyabb bérköltségek és alacsonyabb vállalati adókulcs miatt. A legvalószínűbb kimenetben tehát nem lenne kereskedelmet korlátozó importvám, sokkal indirektebben, a hazai termelés támogatásán keresztül javítaná a versenyképességet. Ez pozitív, hiszen így nem lenne nyílt külkereskedelmi hadüzenet, jóval kedvezőbb fogadtatásra számíthat.

Ugyanakkor a fogyasztó számára az áfa bevezetése a termékek drágulását hozná: az inflációt megdobná.

Szektor-szinten azok a cégek kerülnének előnybe, ahol nagyon magas a hazai hozzáadott érték és/vagy sokat exportálnak.

Legnegatívabb hatása azokban az offshore központokban lenne, ahol jelenleg az adózás miatt komoly amerikai vállalati működés van, és ahol eddig az olcsó munkabérek miatt dolgoztak amerikai cégek. Kapásból Mexikó és mondjuk Írország ugrik be, bár előbbinél az USDMXN szárnyalása már előre kompenzálta az adót első ránézésre.

A dollár szempontjából ez a változtatás egyértelműen erősítő hatású. A dollár erősödése pedig érdemben kioltaná a versenyképesség-javító hatást hosszabb (néhány éves) távon.

A DBCFT-vel kapcsolatos problémák:

Egyes számítások szerint 20%-os kulcs esetén a költségvetési hatás kb. 90mrd USD lenne évente, míg kb. 30%-os kulcs kellene ahhoz, hogy a reform a költségvetés szempontjából semleges legyen.

A WTO engedi a határ-kiigazítást, de csak az áfa esetében, jövedelemadók esetében nem, és mivel a DBCFT a társasági jövedelemadót váltaná ki az eredeti tervek szerint, lehet, hogy nem állna meg a módosítás.

Ezeknek a feloldása nyilván úgy lehetséges, ha kifejezetten fogyasztási adónak keresztelik az új adót (WTO miatt), illetve emellett meghagyják egy alacsonyabb kulccsal a vállalati nyereségadót (költségvetés miatt). Trump kampányában a 35%-os társasági adókulcs 15%-ra történő csökkentése szerepelt. (Jelenleg az OECD átlag 24%, mérettel súlyozva, USA nélkül 27%.)

Időzítés:

Időzítés szempontjából folyamatos kitolódás volt tapasztalható: Trump győzelmekor még 100 napot mondtak, decemberben ez felment 200 napra (nyári szünet előttre), most bizonytalan, úgy látszik nincs egyetértés a republikánus táboron belül a reform részleteivel kapcsolatban. Trump múlt héten nyilatkozta, hogy 2-3 héten belül egy „fenomenális”, a Reagan-éra óta nem látott hatású adóreformot jelent be. Politológusok szerint leghamarabb idén év végére lehet olyan állapotba hozni egy adóreformot, hogy az elnök aláírja.

Ezeket lehet most sejteni a “fenomenális” adócsomagról, ehhez képest lesz érdekes értékelni a bejelentéskori paramétereket.

 

Az alábbi elemzést Samu János, a Concorde vezető elemzője írta.

Feszült a viszony az USA és Mexikó között, de más is érintett lehet

A jövő keddi USA-Mexikó elnöki megbeszélést végül lefújták a felek, miután a viszony túl problémássá vált kereskedelem-politikai és migrációs kérdésekben, ezek között az emblematikus falépítés költségei szerepeltek a médiában az első helyen. A kommentárok szerint a NAFTA szerződés megkötése óta nem volt ilyen feszült a két ország kapcsolata.
Trump szóvivője újságírókkal beszélt: a formálódó adópolitika alapján a mexikói importra kivetendő 20 százalékos általános adóból finanszíroznák ezt. Általánosságban pedig utal arra, hogy ez az adó mindenkit érintene, akinek külkereskedelmi többlete van az USA-val szemben (így Kínát és az EU-t is). Ennek technikai részletei még formálódnak, de vélhetően vámnak nem lehetne nevezni, ez ellenkezne a WTO szabályaival. Kérdés, hogy Trump végül beáll-e a republikánus “határkiigazított társasági adó” koncepciója mellé – nemrég ezt még nem támogatta. Pár órával később Trump kabinetfőnöke cáfolta, hogy ez lenne a végleges terv, csupán példaként állította be a 20 százalékos vám lehetőségét, ez egy lehetőség a sok közül.

A NAFTA felmondása esetén Mexikóra 5 százalékos általános vám lenne érvényben, a mexikói elnök utalt is arra, hogy ezt a lehetőséget nem is vetik el legvégső esetben. Az amerikai politika ekkor vélhetően más módon büntetné a mexikói importot, miközben a WTO szabálykövetés kérdésével is foglalkozni kellene – vagy pedig felfüggeszteni a tagságot a szervezetben, annak számos mellékhatásával.

Épülhet a mexikói fal

Donald Trump bejelentette a mexikói határvédelmi megoldás – fal, illetve kerítés –  építésének hónapokon belül történő megkezdését, erre válaszul Mexikó lebegteti, hogy jövő kedden Peña Nieto elnök elmegy-e az amerikai elnökkel történő találkozójára. A tárgyalás előtt Trump erőt akar mutatni, és kétségtelenül erősebb lapjai vannak – a mexikói export 80 százaléka megy az USA felé.

Trump felmondta a TPP-t

Az új amerikai elnök ígéretének megfelelően kivonult viszont a csendes-óceáni szabad-kereskedelmi egyezményből (TPP). Mivel ez még nem is lépett életbe, emiatt  a döntés azonnali hatása nem mérhető. Az Obama-kormány inkább a kínai gazdasági és politikai előretörés megállítása érdekében tartotta a szerződést fontosnak, magához kötve ezzel a régió országait – így a felmondásnak Pekingben örülnek.

A japán kormány mai nyilatkozata szerint továbbra is elkötelezettek a szabad-kereskedelem mellett és keresik ennek megvalósítási lehetőségeit az amerikai lépés után.

Kezdődhet a Trump korszak

Trump emberei alapvetően nem akarnak általános kereskedelmi háborút, a fő cél az erő demonstrálásán keresztül a kereskedelmi partnerek Amerikára káros lépéseinek, így a dömpingáraknak visszaszorítása. A USA vállalatok tőkekivitelére épülő amerikai export viszont célkeresztben lesz.

Prioritás a NAFTA és általában a kereskedelmi egyezmények újratárgyalása, a tervek szerint előírnák, hogy egy autó jelentős része az USA-ban készüljön ahhoz, hogy az vámmentesen értékesíthető legyen.

Egy másik terv szerint rövidesen megkezdik az Obama-féle klímavédelmi lépések lebontását és a fosszilis energiahordozók termelését elősegítő lépések bejelentését.