portfolioblogger

Mit lehet tudni az új adójavaslatról?

Fenomenális adójavaslat az USA-ban

Donald Trump múlt héten belengetett adócsomagjával kapcsolatosan érdemes áttekinteni, hogy mit lehet tudni-vélni a tervekről. A sommás következtetés az, hogy a most várható javaslat egy reál-leértékelő, versenyképesség javító lépés, ám ha jelenleg sejthető formájában valósul meg, nem egy “kard-ki-kard” típusú, nyílt kereskedelmi háborúra szóló felhívás lenne. Az adócsomag a hazai termelés támogatásán keresztül javítaná a versenyképességet, magasabb inflációt, felértékelt dollárt hozva magával. Persze még semmi nem biztos az elnök által „fenomenálisnak” keresztelt, hamarosan bejelentendő adócsomaggal kapcsolatban, de a jelenlegi republikánus képviselőházi javaslat jó kiindulási alap lehet a felkészülésre.

Trump javaslata nem ismert (ha van egyáltalán), ezzel szemben a kiindulási pontot a Képviselőház republikánusai által jegyzett (tavaly nyáron már propagált) javaslatcsomag képezheti. Erre korábban azt mondta Trump, hogy túl komplikált, de nem vagyok benne biztos, hogy az ő javaslata felveszi a versenyt kidolgozottság szempontjából ezzel, és abban sem vagyok biztos, hogy Trumpnak megvan a politikai tőkéje a képviselői javaslat gyökeres átalakítására – és elfogadtatására.

A javaslat:

A képviselőházi republikánusok javaslatát így hívják: Destination-Based Cash Flow Tax (DBCFT). Ebben pedig van egy border adjustment (határ-kiigazítás, BAT).
A javaslat egy komplex csomag része, amelyben a DBCFT a nyereségadót váltaná ki, aminek a kulcsa most 35%-os. Helyette lenne a 20%-os kulccsal a DBCFT. A DBCFT működését tekintve lényegében egy olyan ÁFA, amiben az adó alapjából a bérköltségeket is le lehet vonni.

A DBCFT és az ÁFA különbsége: áfa esetén a vállalat a felhasznált áruk és szolgáltatások értékét levonja az értékesítési áraiból, ez képezi az adó alapját. A DBCFT esetén ezen felül a béreket is levonják az adóalapból. A határ-kiigazítás minden áfa rendszer sajátja, így a magyaré is, hasonlóan az export áfa-mentességéhez. (Minden áfa rendszer megadóztatja az importot, és adómentessé teszi az exportot, mivel az áfa a fogyasztást terhelő adó.)

Ezért azt mondják, hogy a DBCFT tulajdonképpen két intézkedésre szedhető szét: egy áfára és egy bérekhez kapcsolódó támogatásra (kvázi szja csökkentésre). (Jelenleg az USA-ban nincs áfa, csak az államok által kivetett sales tax.)

A DBCFT hatása:

Ebből fakad a hatása is: a most vélt javaslat áfa-szerű része semleges a versenyképességre, míg a bérekhez kapcsolódó támogatás hatással van arra: olcsóbb lesz termelni az USA-ban, mint korábban. Ilyen adórendszer-átalakítás tipikus versenyképesség- és külső egyensúly-javító lépés szokott lenni eladósodott gazdaságokban: a fogyasztás kárára csökkentik a termelés adóterheit. Ez egy reál-leértékelő lépés, és ha így valósul meg, nem egy nyilvánvalóan “kard-ki-kard” típusú, nyílt kereskedelmi háborúra szóló felhívás.

Az új adó további előnye, hogy a transzferárazást irrelevánssá tenné, hiszen a nyereséget keletkezési helyétől (USA-ban vagy külföldön) függetlenül adó terhelné. Így megszüntetve a hazai társasági adókulcs elől a profitok külföldre /offshore központba/ telepítésének előnyét.

Az alacsony társasági adókulcs a külföldön lévő (2015 végével 2600 milliárd dollárra becsült mértékű) készpénz hazahozatalát is elvben támogatná.

További érdekessége a javaslatnak, hogy szembe megy azzal az igénnyel, ami a vállalati profittömeg mérséklését szeretné elérni a munkajövedelmek javára.

Tőkepiacok szempontjából:

Az USA-ban termelők előnybe kerülnének az alacsonyabb bérköltségek és alacsonyabb vállalati adókulcs miatt. A legvalószínűbb kimenetben tehát nem lenne kereskedelmet korlátozó importvám, sokkal indirektebben, a hazai termelés támogatásán keresztül javítaná a versenyképességet. Ez pozitív, hiszen így nem lenne nyílt külkereskedelmi hadüzenet, jóval kedvezőbb fogadtatásra számíthat.

Ugyanakkor a fogyasztó számára az áfa bevezetése a termékek drágulását hozná: az inflációt megdobná.

Szektor-szinten azok a cégek kerülnének előnybe, ahol nagyon magas a hazai hozzáadott érték és/vagy sokat exportálnak.

Legnegatívabb hatása azokban az offshore központokban lenne, ahol jelenleg az adózás miatt komoly amerikai vállalati működés van, és ahol eddig az olcsó munkabérek miatt dolgoztak amerikai cégek. Kapásból Mexikó és mondjuk Írország ugrik be, bár előbbinél az USDMXN szárnyalása már előre kompenzálta az adót első ránézésre.

A dollár szempontjából ez a változtatás egyértelműen erősítő hatású. A dollár erősödése pedig érdemben kioltaná a versenyképesség-javító hatást hosszabb (néhány éves) távon.

A DBCFT-vel kapcsolatos problémák:

Egyes számítások szerint 20%-os kulcs esetén a költségvetési hatás kb. 90mrd USD lenne évente, míg kb. 30%-os kulcs kellene ahhoz, hogy a reform a költségvetés szempontjából semleges legyen.

A WTO engedi a határ-kiigazítást, de csak az áfa esetében, jövedelemadók esetében nem, és mivel a DBCFT a társasági jövedelemadót váltaná ki az eredeti tervek szerint, lehet, hogy nem állna meg a módosítás.

Ezeknek a feloldása nyilván úgy lehetséges, ha kifejezetten fogyasztási adónak keresztelik az új adót (WTO miatt), illetve emellett meghagyják egy alacsonyabb kulccsal a vállalati nyereségadót (költségvetés miatt). Trump kampányában a 35%-os társasági adókulcs 15%-ra történő csökkentése szerepelt. (Jelenleg az OECD átlag 24%, mérettel súlyozva, USA nélkül 27%.)

Időzítés:

Időzítés szempontjából folyamatos kitolódás volt tapasztalható: Trump győzelmekor még 100 napot mondtak, decemberben ez felment 200 napra (nyári szünet előttre), most bizonytalan, úgy látszik nincs egyetértés a republikánus táboron belül a reform részleteivel kapcsolatban. Trump múlt héten nyilatkozta, hogy 2-3 héten belül egy „fenomenális”, a Reagan-éra óta nem látott hatású adóreformot jelent be. Politológusok szerint leghamarabb idén év végére lehet olyan állapotba hozni egy adóreformot, hogy az elnök aláírja.

Ezeket lehet most sejteni a “fenomenális” adócsomagról, ehhez képest lesz érdekes értékelni a bejelentéskori paramétereket.

 

Az alábbi elemzést Samu János, a Concorde vezető elemzője írta.

Trump trade – mi sérülhet?

Donald Trump iránt az amerikai  traderek, elemzők, alapkezelők és általában a nyilatkozók óriási vonzalmat éreznek, az USA közelgő aranykorát várják, amely egy pragmatikus, “America First”  jellegű politikára épülne.A Trump-trade fő gazdasági motívumai az adócsökkentés, fiskális élénkítés, dereguláció, protekcionizmus.

Az utóbbi kettőben biztosan lesz előrelépés, a dereguláció egyértelműen pozitív, a másik pedig negatív, de szektorálisan jelentősen különböző hatásokkal jár. Nyilvánvalóan az importőröknek rosszabb, de az exportőrök is szenvedhetnek majd a várható válaszlépésektől. A világnak nettó módon (de még az USA-nak is) negatív, Kína komolyan sérülhet.

Az első kettő viszont sokkal keményebb dió lesz. Ennek okai:

  • Az USA költségvetési deficit emelkedő pályán mozog, az államadósság is rekordon van. Ettől persze még lehetne élénkíteni, a japán példa alapján jegybanki segítséggel még a hozamok sem emelkednének egy ilyen helyzetben, de ennek politikai akadálya az USA-ban óriási.
  • A republikánusok fiskális “héja” frakciója továbbra is erős, általában véve és a fentiek miatt sem támogat egy nettó kiadásnövelést tartalmazó élénkítő csomagot. Ebben a szellemben nyilatkozott Paul Ryan házelnök és Mitch McConnell frakcióvezető is.
  • Ráadásul a gazdaság közel van a teljes foglalkoztatáshoz, kevés a felesleges kapacitás, ilyenkor nem szokás fiskális élénkítést csinálni, mivel az sokkal inkább az inflációt és kevésbé a reálnövekedést serkentené. Ez sokakat zavar a törvényhozók közül.
    Demokrata oldalról lehet átszavazás, de ez így is kevés lehet. Jó esély van rá, hogy a várt élénkítés nem valósul meg, azaz adócsökkentés biztosan lesz, de ezt valószínűleg ellentételezni kell, így az élénkítő hatás sem lesz nagy. A Trump-trade pedig jelentős részben pont ennek ellenkezőjére épült. 2017 tavasza hozhatja a kijózanodást.

Még egy dolog a távolabbi jövőre vonatkozóan: a közhiedelemmel ellentétben a dollár erejét nem a magasabb infláció, hanem az erősödő növekedési várakozások táplálják (magasabb reálhozam –  amely Európához képest jóval nagyobb) . Ha az infláció emelkedik növekedés nélkül, az a dollárt megfordítaná. A 70-es években az emelkedő USA infláció/gyenge növekedés párosra durva jen és DEM rally jött.

Rövid távon viszont az EUR/USD paritás összejöhet, a reálhozam még az USA javára dolgozik.

Az alábbi elemzést Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája írta.

Nagy az optimizmus még, de viharos lehet az évkezdet

Az amerikai részvénypiacra a jelenlegi szintekről továbbra is nehéz optimistának lenni. A FED tovább halad a kamatemelés útján, ez növelni fogja a jelentős adósságállományra fizetendő kamatokat is, ami a magas állami adósság miatt csökkentheti a fiskális élénkítés mozgásterét, nem is beszélve a republikánus vezetés ellenkezéséről.

Amerikai adósság

Amerikai adósság

A piac egy jelentős költségvetési élénkítést és növekedést árazott be, ha ez sérül (amire azért jó esély lehet), akkor jöhet a kijózanodás.

A dollár erősödése tovább tart, ez sérteni fogja a globális amerikai cégeket, ennek hatása érezhető lehet majd az eredményességben is. Kérdés, hogy az adócsökkentés hatása ezt mennyire tudja kompenzálni (feltéve ha tényleg lesz), de könnyen lehet, hogy picit elszaladtak a piaci várakozások, aminek nehéz lesz megfelelni.

A különböző szentiment indikátorok lassan extrém optimizmusról árulkodnak, miközben nagyon sok pénz ment be amerikai részvényekbe, ki vannak már tömve részvényekkel és a legtöbb elemzőház csak egy irányt tud már elképzelni, ez azért óvatosságra int.

A VIX továbbra is nagy nyugalomról árulkodik még, miközben az amerikai 10 éves hozam már 2,6% felett járnak. A Goldman szerint pl. 2,75 % körül már negatív lesz az árazásra, ez a szint érezhetően közel került.

VIX napi grafikon (Forrás: Reuters)

VIX napi grafikon (Forrás: Reuters)

Elképzelhető, hogy az év végéig még megtámasztják a piacokat, de nagyon érik egy tavalyihoz hasonló forgatókönyv és egy masszív eséssel kezdhetjük az évet, melynek egyik katalizátora lehetne a jüan gyengülése. A fejlődő piaci és amerikai shortok jók lehetnek majd, miközben Európa relatív felülteljesíthet.

A legnagyobb kérdés, hogy a kötvényből részvénybe átsúlyozás meddig tarthat, ha ez tovább folytatódna, az segíthetne a részvényeknek, de a fák sem nőnek az égig.

Sáv aljáról fordulhat az Alstria

Érdekes lehet ismét az Alstria, a német ingatlanos cég. Az elmúlt két évben egy kereskedési sávban mozgott a papír, 11 és 13 euró között, ha marad a sávkereskedés, akkor 10-12 százalékos emelkedés előtt állhat a papír.

Ami mellette szól, hogy a Merrill Survey szerint alulsúlyosak az ingatlan szektorban, a kontrariánus szemlélet szerint ez vételi jelzés. A cég fundamentumai rendben vannak, Németország területén fektet be kereskedelmi ingatlanokba, az egyik vezető a szektorban.

A cég 4,4 százalékos osztalékhozammal forog, melyet várhatóan május 5-én fog kifizetni (0,5 EUR).

A fő kockázat, hogy a német 10 éves hozam meddig tud emelkedni, ha a közép távú kilátásokat nézzük, akkor lehet még tere felfelé, rövidebb távon azonban az EKB eszközvásárlási programja, mely jelen állás szerint csökkentett ütemben 2017 decemberéig tart, segíthet támasztani.

Így mindezek fényében nem egy évekre beleülős sztori, de sávkereskedésre, a kedvező osztalékhozamra jó lehet.

Alstria napi grafikon (Forrás: Reuters)

Alstria napi grafikon (Forrás: Reuters)

Magára találhat a lengyel piac

Kezd érdekesen festeni a lengyel részvénypiac, a magánnyugdíj pénztárak államosítása, a banki különadók és a devizahitelek várható konverziója miatt kitáraztak a befektetők erről a piacról, 2015-ben közel 35 százalékot esett a csúcsához képest.

Az idei évben egy szélesebb bázist próbált építeni az index, az elmúlt napokban pedig próbált kitörni egy szűkülő alakzatból és a 200, az 50 és a 20 napos mozgóátlagokat is maga mögött hagyta, ami technikailag pozitív képet fest.

Míg korábban jellemzően prémiummal forgott a lengyel piac, ezzel szemben most diszkonttal kereskednek a lengyel papírokkal, árazási alapon tehát már kezd vonzóvá válni.

Továbbra is vannak kockázatok, a devizahitelek konverziója még nem lefutott és a banki különadók tekintetében is lehet még hírekre számítani, de ezzel együtt pedig jelentős alulpozícionáltság alakult ki, a technikai kép ígéretes és az árazás is kedvező, így jó eséllyel egy nagyobb emelkedés előtt állhat a lengyel piac az előttünk álló hónapokban.

WIG 20 index

WIG 20 napi grafikon (Forrás: Reuters)

WIG 20 napi grafikon (Forrás: Reuters)

 

IBCJ (eurós) ETF

IBCJ napi grafikon (Forrás: Reuters)

IBCJ napi grafikon (Forrás: Reuters)