Ezen a héten sem fogunk unatkozni

A kereskedelmi háború globális növekedésre és vállalati profiktokra gyakorolt negatív hatása továbbra is baljósan lebeg a piacok felett. A héten mindez új szintre léphet, miután a Trump adminisztráció várhatóan még a mai nap közzéteszi a külföldi devizákról szóló jelentését, amely többek között abban az amerikai elnök által többször hangoztatott vád esetében is állást foglal, miszerint Kína manipulálja-e fizetőeszközének árfolyamát.  Két forrás szerint a pénzügyminisztérium alkalmazottjai nem találtak erre bizonyítékot, amelyet jelzett is Steven Mnuchin pénzügyminiszter felé, ugyanakkor Trump nyilvánosan is nyomás alatt tartja Mnuchin-t, hogy erősítse meg a manipuláció vádját. Az ezzel kapcsolatos fejlemények közvetlen hatással lehetnek a fejlődő piaci eszközökre is.

A török hatóságok pénteken két év után szabadon engedték Andrew Brunson amerikai lelkészt, akit még 2016-ban börtönöztek be az Erdogan elleni összeesküvésben való részvétel vádjával, amellyel csökkenhet a nyomás a gazdasági válság felé haladó országra.
Ugyanakkor továbbra is fokozott figyelem övezheti Isztambult a Jamal Khashoggi újságíró eltűnésével kapcsolatos újabb fejlemények miatt, akit a török fővárosban lévő szaúdi nagykövetségen láttak utoljára. Trump szerint Szaúd-Arábiának komoly következményekkel kell számolnia, ha bebizonyosodik, hogy állami utasításra likvidálták az ellenzéki újságírót, míg a szaúdiak mindent tagadnak. Azonban a török hivatalnokok szerint video és hangfelvételük is van, amely bizonyítja a gyilkosságot.

Habár érkeznek figyelemre méltó adatsorok Európából, mindezeket beárnyékolja az öreg kontinenst övező két legjelentősebb politikai kockázat: a Brexit újabb felvonása, valamint Olaszország adóssághegye.
Miután a legutóbbi Brexit tárgyalások a brit javaslat elutasítását követően megakadtak, az EU vezetői október 17-re újabb egyeztetést hívtak össze annak érdekében, hogy novemberre megállapodás születhessen a kilépés feltételeiről. Azonban a hétvégi újabb fejlemények egyre kilátástalanabbnak tűnő belpolitikai szélmalomharcot rajzolnak ki: szombaton a May-kormány parlamenti többségét fenntartó északír DUP vezetőjének nyilatkozata szerint továbbra is jobb a semmilyen, mint a rossz megállapodás, az utóbbi ugyanis felosztaná Nagy-Britanniát. Mindez felveti a tervezett menetrend fenntarthatóságának a kérdését is. Emellett a tegnapi rendkívüli megbeszélés sem hozott eredményt. Az EU javaslatának elfogadásával szétesne a jelenlegi brit kormány, amelyet Theresa May várhatóan nem fog bevállalni, miközben az EU a no-deal forgatókönyvre is egyre aktívabban készül.

Olaszországnak a mai napig kell benyújtani költségvetési tervét az Európai Bizottság felé, amelyet követően megkezdődhet a tervezet érdemi értékelése. Korábban rendkívül nagy vihart kavart az olasz koalíciós kormány parlamentnek benyújtott terve, amely 2019-re 2,4 százalékos deficittel számol, szemben az EU által preferált 2 százalékkal. Ezt a vezetés azzal igyekezett tompítani, hogy ezt két lépcsőben – 2020-ban 2,2 százalék, majd 2021-ben 2 százalék – az EU által megfogalmazott célok felé közelítik. Az olasz államadósság a GDP mintegy 130 százalékára rúg – amelyet csak Görögország előz meg – így a csizma adósságpályája körüli újabb fejlemények kiemelt figyelemnek örvendenek.

A héten friss vállalati jelentések is érkeznek, amelyeket a kereskedelmi háború profitokra gyakorolt hatása miatt is kiemelt figyelem kísér. E tekintetben nemcsak az adatsorok, hanem a felülvizsgált profitvárakozások is hasznos információt hordozhatnak a társaságok jövőképével kapcsolatban.