A britek népszavazására figyel a világ

Június 23-án sorsdöntő népszavazáson dönt arról az Egyesült Királyság, hogy az Európai Unión belül vagy inkább azon kívül képzeli el a jövőjét. Bármelyik kimenetel is valósul meg a voksok alapján, egy dolog valószínűsíthető: nagy mozgások jöhetnek a tőzsdéken, és általában a pénzügyi piacokon. A legfrissebb felmérések szerint fej-fej mellett halad a két tábor, ráadásul a szavazás egy bináris esemény, ezért érdemes áttekinteni a kockázatokat.

Hogyan is zajlik majd a voksolás?

Az urnák helyi idő szerint reggel 7 órakor (magyar idő szerint 8 órakor) nyitnak és egészen este 10 óráig (magyar idő szerint 23 óráig) lehet szavazni. A Bloomberg szerint az első eredményeket már éjjel jöhetnek az egyes körzetekből, a végső eredmény pedig helyi idő szerint 7 órakor jelenhet meg (magyar idő szerint 8 órakor).

Az eredmények megjelenése azt indikálja, hogy a piac akkor fog tudomást szerezni a döntésről, amikor még nincs azonnali piaci kereskedés a legtöbb európai és amerikai tőzsdén. Ez azt eredményezi, hogy a döntéstől függetlenül nagyobb gappel nyithatnak valamelyik irányba a tőzsdék.

Mire lehet számítani, ha nem lépnek ki a britek az EU-ból?

A legfrissebb közvélemény kutatások alapján a Financial Times készített egy összesített kimutatást, amiből az derül ki, hogy a 44-44 százalékon áll mind a két tábor és még mindig viszonylag nagy a bizonytalanok aránya. A hétfői kereskedés során elsősorban azért alakult ki jó hangulat és kockázatvállalás a tőzsdéken, mert érezhetővé vált az EU mellett voksolók előretörése.

Amennyiben nem kerül sor Brexitre, úgy vélhetően pénteken komoly 4-5 százalék feletti emelkedéssel is nyithatnak a nyugat-európai piacok, hiszen az alapkezelők a Bofa-Merrill Lynch legutóbbi felmérése alapján jelentős pénzmennyiségen „csücsülnek”. Elsősorban azokat a szektorokat vehetik meg, amelyek gyengébben teljesítettek (bankszektor), FTSE 100, de a DAX-ban is láthatunk majd emelkedést.

A kockázatkerüléskor kedvelt eszközök (dollár, svájci frank, japán jen, nemesfémek) viszont eséssel reagálhat a hírekre. A devizapiacon a font és az euró erősödéssel, a dollár gyengüléssel reagálhat. A font-dollár piacán a határidős opciós árak alapján 7 százaléknál nagyobb mozgás is jöhet (ez csak egy becslés az opciós árakból visszaszámolva).

A kötvénypiacon pedig főként a vállalati kötvények és a periféria kötvények vétele dominálhat, míg a német, vagy a svájci kötvénypiacon inkább eladók jöhetnek.

EURGBP napi grafikon (forrás: Reuters)

EURGBP napi grafikon (forrás: Reuters)

Mi lesz akkor, ha kilépnek a britek az EU-ból?

Amennyiben győznek a Brexit mellett szavazók, akkor komoly, több százalékos esésekre lehet készülni. A Morgan Stanley elemzői szerint 16 százalékos lejtmenetre is lehet készülni, a Jefferies pedig arra számít, hogy a FTSE Bankindex 10 százalékot is veszíthet az értékéből. Egyedi részvényre lebontva (ahol magas a brit kitettség) ennél magasabb esésekkel is lehet szembesülni.

Ha bekövetkezik a kilépés, akkor az első reakciók negatívak lehetnek, 5 százalékot is meghaladó esés sem zárható ki indexek szintjén. A befektetők pedig ráugorhatnak a biztonságosnak vélt dollárra, svájci frankra, japán jenre és a nemesfémekre.

Soros György kedden azt nyilatkozta, hogy szerinte 15 százaléknál is nagyobb lehet a font leértékelődése.

A kötvénypiacon az árjegyzők már a szavazás előtt is egyre jobban kivonulnak a piacról, egy negatív döntés után viszont minden bizonnyal csak nagyon szélesen fognak árat jegyezni, ha egyáltalán fognak.

GBPUSD napi grafikon (forrás: Reuters)

GBPUSD napi grafikon (forrás: Reuters)

Mit lehet tenni?

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy óriási a gap kockázat mindkét irányban. A piaci likviditást biztosító traderek, árjegyzők (CFD-k esetében ez még nagyobb kockázat) szélesre fogják állítani a jegyzéseiket, így még nehezebb lesz kereskedni. A piac kiszáradása elképzelhető a devizákban (ahogyan a tavaly januári svájci kamatdöntésnél is lehetett látni), kötvényekben és részvényekben egyaránt.

Érdemes külön is szót ejteni a gap kockázatról. A gap kockázatról akkor beszélünk, ha valamilyen váratlan, szélsőséges esemény miatt az előző napi záróárhoz képest „ugrással” nyit az adott instrumentum. Ez a kockázat mindkét irányba előfordulhat. Tegyük fel, hogy a DAX index csütörtökön bezár 9900 ponton, pénteken pedig 9000 ponton nyit ki, mivel a britek úgy döntenek, hogy kilépnek az EU-ból. Ebben az esetben a 9800 pontra berakott stop-loss szintünket át fogja ugorni az árfolyam és vagy nyitóáron 9000 pontnál teljesül a megbízás (piaci stop megbízás), vagy nem is teljesül, ha a limitárunk alatt lesz az árfolyam. Sokan bíztak éveken keresztül abban a svájci frank gyengülésére spekulálva, hogy a 1,199-re berakott EURCHF stop-loss megbízás megvédi majd az eséstől. 2015. januárjában nem ez történt, ugyanis az 1,2-as intervenciós szint eltörlése akkora káoszt okozott a piacon, hogy sok piaci szereplőnek 0,9-1 körüli szinten teljesült a megbízása.

A likviditási kockázat is rendkívül fontos tényező lehet. A piaci szereplők jelentős része úgy gondolja, hogy a leglikvidebb piac a devizapiac. Ez normál működés esetén így is van, de váratlan kimenetel esetén ez sem állja meg a helyét. Elég csak ismét a tavalyi svájci frank erősödésre gondolni. A devizakereskedők hosszú időre eltűntek a könyvekből, emiatt nem lehetett rendesen kereskedni a piacon. A kötvénypiacon, a részvénypiacokon és a derivatívák piacán (certifikát, warrant, CFD) pedig még rosszabb lehet a helyzet.

A csütörtöki brit népszavazás előtt emiatt érdemes mindenkinek átgondolnia, hogy milyen pozíciója van és átértékelni, hogy egy – a pozíció számára – negatív esemény esetén mik lehetnek a kimenetelek. A döntés előtt nagyon nehéz pozíciót felvenni, legalábbis kockázatkezelés szempontjából, mivel – ahogy már írtuk korábban – egy bináris esemény előtt állunk, megfűszerezve fej-fej mellett álló közvélemény kutatásokkal.

Az eredmények függvényében prudensebb és kockázatkerülőbb megoldás lehet az, ha csak pénteken reagálunk és veszünk fel pozíciót a piacon.

FTSE 100 napi grafikon (forrás: Reuters)

FTSE 100 napi grafikon (forrás: Reuters)