Borda Gábor alapító-igazgatósági tag:

Jelentett a Facebook

Zárás után jelentett a Facebook: a a cég a várt 9,2 helyett 9,32 milliárd dolláros árbevételt, illetve a várt 1,13 helyett 1,32 dolláros tiszított EPS-t ért el a második negyedévben, a tavalyi év hasonló időszakának 78 centjével szemben. Az felhasználók számának növekedése lassul ugyan, de a cég így is látványosan tud nőni a mintegy 700 millió Instagram felhasználót érő sokkal intenzívebb hirdetési aktivitás miatt, miközben az alapszolgáltatáshoz kapcsolódó reklámbevételek is nőnek. Mark Zuckerberg szerint most a Messenger és a mintegy 1 milliárdos felhasználói táborral rendelkező Whatsapp jobb „monetizálása” a cél. A videótartalmak  és az ehhez kapcsolódó reklámbevételek növelése is várható a közeljövőben. Az árfolyam örül a töretlen növekedésnek, újabb 3,4 százalékkal szárnyalva abszolút csúcsra emelkedett a jelentés után.
Különösen örülnek annak, hogy a cég jobban figyel a kiadásokra (1,73 helyett csak 1,44 milliárd dollár volt a beruházás) és idén a korábbi 40-50% helyett csak 40-45 százalékos költségnövekedést vár, annak idején egy hasonló lépés a Google esetén komoly árfolyam-emelkedést eredményezett.

Nagy a káosz Trump politikája körül

Trump külpolitikáért felelős emberei ki vannak bukva hatáskörük korlátozása és a meghatározhatatlan, állandóan változó politikai irány miatt. Rex Tillerson külügyminiszter állítólag kijelentette: örül, ha egy évet el fog tölteni ebben a pozícióban. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó pedig számos kérdésben, így az oroszpolitikában sem ért egyet főnökével, miközben a „szétesés és a fegyelmezetlenség” jeleit látja. Kiszemelt beosztottjaikat Trump tanácsadói többször is megfúrták, emiatt a mai napig nem tudtak rendes stábot felállítani. A washingtoni politikai káosz a devizapiacra is rányomja a bélyegét, piaci vélemények szerint ezért (sem) vonzó a dollár az elmúlt hónapokban. Bár ez valószínűleg nem tudatos, egyik célját, a dollár gyengítését áttételesen el is érte ezzel az elnök.

Draghira vár a piac

A mai EKB közlemény és sajtótájékoztató esetében a piac fő kérdése, hogy az euró elmúlt hetekben (hónapokban) látott erősödése okoz-e lefelé mutató kockázatokat az inflációt tekintve, lesz-e ilyen jellegű kijelentése Mario Draghinak. Direkt módon nem szokott beszélni az árfolyamról, de esetleg utalhat arra, hogy ez kockázat, emiatt a jelenlegi monetáris politikai irány megfelelő és a piac ne számítson szigorításra. Amennyiben ez nem következik be, esetleg a QE kivezetési menetrendje is napirendre kerül, úgy az további lökést adhatna a közös devizának.  A ma reggeli piaci kommentárok szerint az erős európai növekedési kép miatt Draghi az utóbbit választja majd, megerősítve, hogy a szigorítás napirendre kerülhet.

A Reuters EKB-s forrásai szerint ugyanakkor a döntéshozókat zavarja, hogy megduplázódtak a német hosszú hozamok és az euró is erősödött 3 százalékkal Draghi múlt havi sintrai beszéde óta, emiatt megpróbálja majd hűteni a monetáris politikai szigorítással kapcsolatos várakozásokat. Nem akar a központi bank pontos QE kivezetési dátumot és menetrendet sem mondani, meg kívánva tartani rugalmasságát.

Erős lett a Netflix jelentése

Zárás után jelentett a Netflix: az 5,2 millióval növekvő előfizetőszámnak örülnek a befektetők, így a vártnak megfelelő árbevétel és attól 1 centtel elmaradó, 15 centes EPS ellenére majdnem 11 (!) százalékot húztak az árfolyamon. Az amerikai előfizetők volumene 1,07, a külföldieké 4,14 millióval nőtt, így az utóbbiak 52 milliós összesített adata már meghaladja a belföldi 51,9 milliót.  Erős a harmadik negyedéves céges iránymutatás, a cég által várt 32 centes EPS és 4,4 milliós előfizetőszám-bővülés egyaránt magasabb az elemzői konszenzusnál.

Javulhatott a profitnövekedési kép

Az eddigi és a várható amerikai jelentések alapján 6,8 százalékos lehet a második negyedéves profitnövekedés a Factset szerint az S&P 500 index komponensei esetében, egy hete ez még csak 6,4 százalék volt. Érdekesség, hogy megfordult a hosszú évek óta tartó trend és a nagyobb külföldi kitettséggel rendelkező vállalatok jobban teljesítenek. Az értékesítésük 50 százaléknál is nagyobb részét belföldön bonyolító cégek csak 4,5, míg a külföldi fókuszú vállalatok 11,4 százalékos növekedésre számíthatnak. Az árbevétel esetén ugyanez a két csoport 4,5, illetve 5,5 százalékos bővülést mutathat fel. Jelentős részben az IT és energiaszektornak, illetve a most már gyengülő dollárnak köszönhető ez.