Izgalmas szintek közelében a MOL

Az utóbbi napokban a 200 napos mozgóátlag körül táncol a MOL árfolyama, ahova a 3000 forint közeli szintekről való lefordulás után került. Múlt héten megfigyelhető volt egy kitörési kísérlet, amely során 2930 forintig is felnyúlt, azonban mindez tiszavirág életű volt, hamarosan kiemelkedő forgalom mellett visszataszították a korábbi szintekhez.

A grafikonban május vége óta egy rövid távú emelkedő trend rajzolódik ki, amelyet az 50 napos mozgóátlag is megtámogat. Ez a héten támaszt nyújtott az olajpapírnak, ahonnan visszafogott forgalom mellett emelkedésnek indult. Jelenleg is épp a 200 napos mozgóátlaggal küzd az árfolyam, az innen való elrugaszkodáshoz kellő forgalom is szükséges, amely még nem érkezett meg.

Az, hogy innen merre sikerült elmozdulni az árfolyamnak, még a jövő ködébe vész, ugyanakkor elmozdulás esetén közeli támasz szinteknek köszönhetően jól stop-olható pozíciókat lehet felvenni. A Bloombergen megtalálható, 12 elemző átlagos célára 3445 forint, amely mintegy 20 százalékos felértékelődési potenciált takar. Ezzel szemben a Concorde némileg visszafogottabb, 3208 forintra várja az olajpapír árfolyamát, amely így is mintegy 13 százalékos emelkedést jelentene a részvényben.

MOL grafikon

MOL grafikon

A kereskedelmi háború viharfelhői vetnek árnyékot a piacokra

A hét ismét a kereskedelmi háborús feszültségek fokozódásával indult, miután ma lépett életbe a korábban bejelentett, 200 milliárd dollár értékű kínai importra vonatkozó 10 százalékos büntetővám, valamint erre válaszként a 60 milliárd dollárnyi amerikai terméket sújtó 5 és 10 százalék közötti addicionális tarifa. A hangulat csak fokozódott,  miután a kínai fél az erre a hétre tervezett összes kereskedelmi tárgyalást lemondta a hétvégén. A tervek szerint a hét elején szakértői szintű megbeszéléseket tartottak volna, amely Liu He miniszterelnök-helyettes péntekig tartó két napos tárgyalását készítette volna elő.

Ennek köszönhetően mind az európai, mind az amerikai indexek negatív tartományban vannak. A Stoxx Europe 600 Index 0,28 százalékot vetett le magáról, az energiaszektoron kívül – amelyet az olajár szárnyalása támogat – valamennyi iparági index nyomás alatt tartózkodik.
Az olaj árfolyamára támogatóan hat az a hír, miszerint az amerikai kérés ellenére az OPEC és Oroszország nem látják indokoltnak a kitermelés fokozását. Trump nem véletlenül szeretne alacsonyabb olajárat, miután az üzemanyagárak emelkedése egyre nagyobb fejtörés okoz neki.
Az amerikai indexek közül a Nasdaq mutatja a leggyengébb képet, amely 0,48 százalék mínuszban tartózkodik, míg a Dow Jones és az S&P 500 0,28 illetve 0,25 százalékot vetett le magáról.

Fokozódik a kereskedelmi háború, de a piac lerázta magáról

Nyugalommal fogadták a piacok a kereskedelmi háború eszkalálódását, miután Donald Trump tegnap zárás után bejelentette a jövő hét hétfőtől érvényes 200 milliárd dollár értékű kínai importra vonatkozó 10 százalékos büntetővámot, amely az év végével 25 százalékra emelkedik majd – megvárva a karácsonyi szezont. Az elnök hozzátette, hogy egy esetleges kínai megtorló intézkedés esetén további 267 milliárd dollárnyi termékre is bevezetheti ezt.

Természetesen sokan kritizálták a  lépést, az amerikai feldolgozóipari szövetség vezetője szerint például a lépés le is ronthatja az adóreform pozitív hatását a tagokra nézve.
Egyes fogyasztói elektronikai termékek végül kikerültek a mostani vámemelési körből, de számos számítógép-alkatrész belekerült, amely növeli pl. a cloud szolgáltatók költségeit a Reuters szerint. Összességében a teljes amerikai importra vetítve a mostani lépés 1,6 százalékos költségnövekedést okoz, amely még nem számottevő mértékű. Az érintett termékeknél a jüan gyengülése pedig kompenzálta is az elmúlt hónapokban.

A büntetővámok bejelentését követően a kínai vezetés válaszlépést ígért, azonban konkrétumok nem hangoztak el, amely a délelőtt folyamán támogatóan hathatott a kedélyek lecsillapodásának szempontjából. Délutánra azonban a részletek is megérkeztek: Kína összesen mintegy 60 milliárd dollár értékű, 5207 amerikai  termékre vezet be 5 és 10 százalék közötti tarifákat szeptember 24-i hatállyal. A keleti ország vezetése megjegyezte, hogy minden amerikai lépésre egy arányos válaszlépés fog érkezni, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy bízik abban, hogy a kölcsönös tiszteleten és egyenlőségen alapuló dialógus mély kereskedelmi kapcsolatot alakít ki a világ két legnagyobb gazdasága között.

A labda most Trump-nál pattog. A kérdés, hogy beváltja-e korábbi fenyegetését, és ismét tétet emel-e? Az indexekre tekintve a piac nem hisz jelenleg ebben a kimenetben.

A kereskedelmi háború hatása a kínai gazdaságra (Forrás: Bloomberg)

A kereskedelmi háború hatása a kínai gazdaságra (Forrás: Bloomberg)

Visszatekintés az előző bejegyzésre

A csütörtökkel megérkeztek a friss monetáris politikai impulzusok, míg a Bank of England és az EKB hozta a papírformát, addig a török jegybank az előzetes várakozásokat meghaladó emelést hajtott végre.

Bank of England

A Bank of England a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a monetáris politikai kondíciókon, az irányadó ráta egyöntetű szavazás mellett – 9-0 arányban – 0,75 százalék maradt. Emellett az eszközvásárlási program volumenén (435 milliárd font) sem változtattak a döntéshozók.

Török jegybank

A török jegybank a piaci várakozásokat meghaladóan 24 százalékra emelte az egy hetes repokamatot az előző 17,75 százalékról. Az elemzői konszenzus 22 százalékra való emelést prognosztizált. A döntést követően a török líra erősödésnek indult, 6 körül is jegyezték a dollárral szemben, valamint a török részvények is emelkedni tudtak. A Lyxor török ETF 4,94 százalékos pluszban zárta a napot.

A kamatdöntés támogatóan hatott az európai bankszektorra is, a Stoxx Europe 600 Bank index  1 százalék fölötti pluszban is tartózkodott, végül a napot 0,73 százalékos emelkedéssel zárta. A török eszközkockázat miatt korábban büntetett BBVA és Unicredit 4,28 illetve 0,57 százalékos pluszban búcsúztak a naptól.

EKB kamatdöntés

Az EKB hozta a vártat a mai kamatdöntő ülésen: nem módosított az irányadó rátán, valamint megerősítették, hogy az alacsony kamatkörnyezet 2019 nyaráig fennmaradhat. A kötvényvásárlási program (APP – Asset Purchasing Program) volumenét ugyanakkor októbertől havi 30 milliárd euróról 15 milliárdra csökkentik, várakozásuk szerint decemberben kivezetésre kerülhet a program, amely a további gazdasági fundamentumok függvénye. Azonban a lejáró értékpapírokból befolyó összegeket továbbra is befektetik addig, amíg indokoltnak látják.

Mario Draghi a 14:30-kor kezdődő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a beérkező információk megerősítették korábbi várakozásaikat, a gazdaság stabil képet mutat és az infláció is emelkedett. Ugyanakkor a protekcionizmus erősödése és a pénzügyi piacokon megfigyelhető megnövekedett volatilitás továbbra is kockázati tényezőként jelenik meg. A GDP növekedési várakozásukat némileg lefelé módosították, elsődlegesen a szolidabb külföldi kereslet miatt. 2018-ra 2 százalékot (előző: 2,1%) 2019-re 1,8 százalékot (előző 1,9%) várnak, illetve 2020-ra az 1,7 százalékos prognózisukat megerősítették. Várakozásuk szerint a infláció a jelenlegi szinteken maradhat az idei évben, 2020-ig 1,7 százalékos lehet a pénzromlás mértéke.

A hét második felében a monetáris politikai döntéshozók felé fordul a piac tekintete

Vegyes kép rajzolódik ki a szerdai kereskedés során, a befektetők figyelme a kereskedelmi háborús feszültségek árnyékában a holnapi monetáris politikai impulzusok felé fordult, amelyből nem fogunk hiányt szenvedni:

Brit kamatdöntés

A Bank of England legutóbbi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 0,5 százalékról 0,75 százalékra növelte az irányadó kamatot, míg eszközvásárlásán nem változtatott. Az emelés mellett egyöntetű volt a tanács véleménye, 9-0 arányban szavazták azt meg. Mark Carney ugyanakkor  elmondta, hogy nem kell sietni a kamatemeléssel, azonban az állandó kivárás a tökéletes körülményekre sem célravezető. Ez alapján a holnapi kamatdöntő ülés szempontjából a piac nem vár se az irányadó ráta, se az eszközvásárlási program esetében változtatást.

EKB kamatdöntő ülés

Az EKB által közölt menetrend szerint az eszközvásárlási program (APP – Asset Purchase Program) a szeptember 13-án tartandó kamatdöntő ülésen a jelenlegi havi 30 milliárd euróról 15 milliárd euróra csökkentheti (amennyiben a gazdasági fundamentumok is támogatóak), mielőtt decemberben kivezetnék. Az adatok továbbra is stabil képet mutatnak, azonban a jövőbeni kockázatok árnyékot vetnek a jövőbeni kilátásokra. Ennek fényében kell a jegybankári vezetőknek mérlegelni a monetáris politikai lépéseket.

Török kamatdöntés

A legfrissebb adatközlés alapján a török pénzromlás mértéke 15 éves csúcsra emelkedett augusztusban. Az ezt követő jegybanki tájékoztatót – amelyben bejelentették, hogy intézkedésekre készülnek az árstabilitás fenntartása érdekében – úgy értelmezte a piac, hogy a következő, szeptember 13-án tartandó kamatdöntő ülésen kamatemelést fognak végrehajtani. A Nomura közgazdásza szerint 500-550 bázisponttal kéne emelni az egy hetes repokamatot, hogy kordában tartsák az inflációt.